Az alábbiakban szeretnénk összefoglalni, hogy az Algebra tananyag milyen fő elvek és szempontok szerint készült.
A tananyag megalkotásának alapelvei
A legfontosabb talán azt kiemelni, hogy az algebra tananyag ezen részére elsősorban eszközként tekintünk. Az algebra eszköz más tantárgyak tanulásakor (képletek, összefüggések megértése és alkalmazása), problémák modellezésekor, egyenletmegoldáskor. A feladatok szintjét is nagyjából ehhez igazítjuk: szeretnénk, ha a diákok ezt az eszközt magabiztosan alkalmaznák, de igyekszünk nem túl bonyolult kifejezésekkel dolgoztatni őket. Sehol nem haladjuk meg a középszintű érettségin elvárt szintet, így például nem foglalkozunk algebrai törtkifejezésekkel.
Fontos alapelvünk volt, hogy nem sietünk az anyaggal, inkább szánunk időt arra, hogy a diákok lássák, hogy mire lesz majd az algebra jó. Így reményeink szerint motiváltabban végzik majd azt a sok gyakorlást, amit az algebra igényel. A másik okunk, hogy ne siessünk, az, hogy a későbbi anyagrészek (pl. egyenletmegoldás) nagyon erősen épülnek erre a bevezető algebra részre, ezért ezt fontos jól megalapoznunk. Javasoljuk, hogy a tananyagokhoz szükséges időket szabják a csoportjaikhoz, ha szükségesnek érzik, oldjanak meg több gyakorlófeladatot, és alakítsák át az időkereteket a csoport szintjének megfelelően.
A fentieken túl kiemelt célunk volt, hogy az egyébként sok szempontból száraznak tekintett algebra tananyag tanulását és gyakorlását minél izgalmasabbá tegyük. Törekedtünk rá, hogy olyan feladatokat mutassunk be, amelyek támogatják a diákok aktív, résztvevő tanulását. Az ehhez használt eszközök (pl. csoportalakító kártyák, dominók) előkészítése (kivágás, laminálás) időigényes, de tapasztalatunk szerint megéri a fáradságot. Ha kellően tartósra készítjük el ezeket, sok évig újrahasználhatók.
Fontos számunkra, hogy a matematikát felfedeztető szellemben tanítsuk. A diákok tevékenységeit frontális egyeztetések követik, amelyek célja a felfedezett összefüggések tisztázása, pontosítása, esetleges szakkifejezések, eljárások megbeszélése.
Az elképzelésünk szerint a tevékenységek nagy részét a diákok párban végzik. Ez fejleszti a szociális kompetenciákat, együttműködési képességüket, de azért is javasoljuk, mert a diákok rengeteget tanulhatnak egymástól. Ha vannak előzetes ismereteink a csoportról, akkor érdemes lehet az egész témakör során állandó párokkal dolgozni: egy algebra (számolás, képlethasználat) iránt fogékonyabb és egy e téren kevésbé felkészült tanulót párba állítani. Így a pár valószínűleg jól meg tud birkózni a feladatokkal, a gyengébb képességű diákok sem maradnak annyira le, mert mindig van segítségük. Persze szólnak érvek (főleg nemrég indult csoportokban) a párok cserélgetése mellett is.
A tananyag felépítése
A részletesen megtervezett órák listáját az alábbiakban közöljük. Az órákon általában kevés idő marad gyakorlásra, de készítettünk ehhez feladatlapokat, amelyek házi feladatnak kiadhatók. Természetesen a csoporttól függően szükség lehet sokkal több gyakorlásra, gyakorlóórák beiktatására. Ilyen óra beiktatását az V., VI. és/vagy VII. óra után javasoljuk.
| Óra címe | Fő célok | Eszközök | |
| I. | Összefüggések, képletek⇒ | Állandó párok kialakítása; tantárgyi koncentráció; összefüggések, képletek gyűjtése; behelyettesítés képletbe. | páralakító kártyák, gyakorló feladatlap |
| II. | Szövegek röviden⇒ | Szövegek és algebrai kifejezések párosítása; szöveg alapján algebrai kifejezés felírása és algebrai kifejezés alapján szöveg alkotása; behelyettesítés gyakorlása. | dominó, telefon játékhoz, feladatlapok, gyakorló feladatlap |
| III. | Trükkös óra⇒ | Annak felismerése, hogy egy-egy algebrai kifejezésnek több alakja van; behelyettesítés gyakorlása. | táblázatos feladatlap |
| IV. | Összeg, hatvány, szorzat⇒ | Algebrai kifejezések írása és kiolvasásuk gyakorlása; algebrai kifejezések csoportosítása; egynemű algebrai kifejezések összevonása. | villámkártyák, prezentáció, gyakorló feladatlap |
| V. | Zárójelek nélkül⇒ | Csak összeadást és kivonást tartalmazó műveletsorokban a zárójelek szerepe, zárójelfelbontás; behelyettesítés gyakorlása. | kártyák és feladatlap, gyakorló feladatlap |
| VI. | Algebrai kifejezések szorzása⇒ | Egy-és többtagú algebrai kifejezések szorzása. | kártyák, színes téglalapok, gyakorló feladatlap |
| VII. | Ki emel, ki emel?⇒ | Kiemelés, szorzattá alakítás. | színes téglalapok, gyakorló feladatlap |
A közzétett anyagok formai felépítése
Minden óravázlathoz tartozik egy Alap dokumentum elnevezésű fájl, amelyben a módszertani megfontolásokat is kibontva bemutatjuk, hogyan képzeltük el az adott foglalkozást. Az anyagok megismerése során ezzel érdemes kezdeni az olvasást, mivel minden további dokumentum ezzel együtt nyer igazán értelmet.
Az Alap dokumentum végén mindig bemutatjuk, milyen Mellékletek tartoznak az adott órához, röviden kifejtve, hogy mire számíthatunk a dokumentumra mutató link megnyitása után. Az egyes mellékletek elején egy tanároknak szóló instrukciókat tartalmazó leírás található, melyet általában a kinyomtatásra szánt oldalak követnek. Ahol a melléklet jellege ezt megköveteli, ott a dokumentum végén a megoldókulcsot is közzétettük.
Minden órának kötelező melléklete A Részletes táblázatos óravázlat, amelyben táblázatos formátumban található meg minden olyan információ, amire hasznos lehet az óra tartása közben rátekinteni. Nincsenek benne hosszú szöveges részek és módszertani megjegyzések, de részletesen követhető az óra felépítése. Szintén kötelező melléklet a Rövid táblázatos óravázlat az előzőnek egy kivonata, ahol a leglényegesebb információk egy A4-es oldalnyi terjedelemben összefoglalva szerepelnek.